Most komolyan.
Valaki emlékeztessen már minden negyedórában arra, hogy hülye vagyok!
Köszönöm.
Vagy emlékeztessetek arra, hogy ne kezdjek el naivan hinni.
Vagy arra, hogy bármibe belekezdek az nem sikerül.
Vagy arra, hogy én úgy is egyedül fogok meghalni, fasznak reménykedek.
Vagy arra, hogy hiába teszel a dolgokért, szarul sülnek el.
Vagy azt is mondhatjátok, hogy változzak meg.
Hogy az, ami most vagyok, nem jó.
Hogy egy szar alak vagyok.
Hogy senkinek sem kellesz.
Hogy a lelki világoddal senki sem törődik... Nem is fognak!
Engedjem már el...
Ne csinálj semmit Sezu, úgy is csak nevetség tárgya voltál/vagy/leszel/MARADSZ!
Nem veszed észre, hogy nem veled nevetünk, hanem rajtad?
Sezu, már tényleg csak szánalmat érzünk...
Sezu.. Neked nincsenek barátaid!
(Fúú, ezzel a mondattal most sok embert magam ellen fordítottam szerintem.)
Deee... Azt is mondhatjátok, hogy Sezu, figyelj, nem veled van a baj.
Vagy, hogy Sezu, mi szeretünk téged!
Nem maradsz egyedül!
Figyelj már, te jó csaj vagy!! Csak mi faszoskodunk.
NE HARAGUDJ RÁNK!!
Tényleg... Ezek mondatok hallatára sem sértődnék meg.
De ne játszadozzunk már!!!!
