Selmecbánya, XXV.SDN

Lássuk csak. FANTASZTIKUSAN ÉREZTEM MAGAM!!!

Köszönöm a figyelmet! :)
 

Neeem, hát igyekszem felidézni az elmúlt napokat, de annyi minden történt velem, olyan sok jó és nevetgélés, mindet elmesélném, de félek, hogy valamit kihagyok. 

ELSŐ NAP.

Kezdjük ott, hogy már eleve az odaúttal voltak gondok. Tehát már jócskán az autópályán iszogattunk, mikor jön a telefon: gond van. Két leányzót ott hagytunk a kiindulási pontnál. " Annyit utaztunk, hogy még a várost sem hagytuk el " -hangzott el sokak szájából a mondat, majd ha már végre megérkeztünk a városba, szálltunk is ki pisilni. Nem bírtuk a hosszú utat :D

Sikeres névsorolvasás után ténylegesen elindultunk, vettük az irányt Pest felé, közben jókat beszélgettünk, hát már a buszon elkezdtem csuklani. Fergeteges társaság, fergeteges poénokkal. 

Mikor már határon voltunk, Spimkónak hála megtanulhattam az " I.B.U.SZ Alapítva " nótát, azóta csak ezt tudom dúdolgatni (kössz Spimkó -.-). Még egy kis gyönyörű táj, több vicces történet és megérkeztünk Selmecbánya táblájához. Na uccu, cipőt levenni, "álljá' a tábla mellé, seggbe rúglak " és utamon elindítottak, lefelé a lejtőn (míly irónikus :D) Sétálgattunk, majd egyszercsak utolért minket a busz és utaztunk tovább a szállásra. Ami megint gondokat okozott kissé, de sebaj, megoldottuk. Sok hiszti, nyüszítés, nyafogás és unalom után nagy nehezen sikerült szobát is foglalni, két csávó mellé. Na, hát kissé megijedtem/tünk, hogy most itt mi lesz, de arra gondoltam, hogy ha majd jól összehaverkodok velük, akkor semmi probléma nem lesz. Annyival könnyebbítették meg a dolgomat, hogy mindkettőt Petinek hívták, így a névmegjegyzésekkel nem voltak gondok. 
Gyors kipakoltam szobában, elfoglaltam a kis helyemet, aztán kb ennyiből is állt a nap talán. Arra emlékszem, hogy egész úton ez járt a fejemben: Selmecbánya, hagyományok, öreg Firmák, ne nagyon számítsak ilyenre, hogy "diszkó" vicces is lenne. Este mit csináltak az étkezőből? :D Fuhúú, szaladtam is le, táncikáltunk Nikivel, Lacival, Bettikével...És a legmeglepőbb Szezsó. 
Nos Szezsóról azt kell tudni, hogy már a buszon világi állapotokban volt, és én még ennyire csumán, ilyen hosszú ideig nem láttam. Este szavalt nekem Tankcsapdát, meg még táncoltunk is, óriási volt :) 
Fáradtság hamar utolért minket Nikivel, eléggé korán elmentünk aludni. Volt egy kis erkélyünk a szobában, ajtót kinyitottam, hogy jöjjön a friss, hideg selmeci levegő be és közben beszélgettünk. Mivel az étkező nem volt nagyon messze a szobánktól, és mivel az ő ablakuk is nyitva volt, lényegében mindent hallottunk, ami ott lent történt. Például a Korhely halála c. nótát, a kedvencem. Ki is álltam az erkélyre és csak hallgattam őket némán: Gondoltam magamban, milyen szép és megható, hogy ennyi ember ilyen hangerővel nótázik, már már nem szomjasan. A hideg is kirázott, sőt még videóra is vettem. Fantasztikus! 
Természetesen akkor jöttek a király mulatós zenék, amikor mi eljöttünk aludni, ágyban elfeküdve énekelgettünk magunkban és lassacskán elaludtunk. Furcsálltam is, hogy sikerült, mert minden apróbb zörejre képes vagyok felriadni, mint ahogyan azt tettem is, mikor a Péterek jöttek vissza szobába. De tudván azt, hogy sajnos "korán kelés" van, muszáj voltam nem foglalkozni velük és szundizni :)

to be continiued...