Valami új

Érdekes ez a felnőtt világ. Bárki, aki el akar érni valamit, mindent megtesz érte. Vegyünk példának ENGEM. Én vagyok az a "VALAMI", amit el akarnak érni/meg akarnak kapni. 

Hiába utasítottam el már háromszor... Hiába mondtam ki a számomra végleges NEM szót.. Nem adják fel. Dee, én tudom mit akarok, rábeszélni ők sem akarnak. Erről szólna minden élet? Küzdj azért, amit meg akarsz szerezni!!! Érdekes a lónak a másik oldalán állni... Kissé úgy érzem magam, mint a béka a siklók szájában.. 

Lényegében félek ettől a változástól, hiszen ez akkora lépés lesz az életemben. 
Amúgy tudva azt, hogy jó barátok vesznek körbe.. És bárhogy is döntök, mindig mellettem lesznek, mindig támogatni fognak. Ez tényleg erről szól. Megnyugtat olyan mértékben, hogy ha valóban hülyeséget csinálok, itt lesznek, hogy segítsenek.

Kissé visszatekintve előző postokra, el vagyok keseredve. A melók, amikre vártam, nem jöttek össze... De ettől függetlenül nem fogok itthon sokat unatkozni, hiszen egy apróbb project indult el ebben a hónapban: Kifestjük a B épületet. A munkálatok elkezdődtek, folyamatosan dolgozunk rajta, augusztusra készen kell lenni vele :) Büszkeséggel tölt el, hogy megint valami maradandót alkotok. Büszkeséggel tölt el, hogy erre engem kértek fel... Bebizonyítja nekem, hogy amit csinálok, az jó. Bebizonyítom magamnak, hogy mégsem felejtettem el semmit. És bebizonyítom a VILÁGNAK, hogy én valóban művésznek születtem! Nos, senki se veheti el azt tőlünk, hogy csendben kicsit büszkék legyünk magunkra. 

Annyira sokat gondolok a festésre, hogy kedvet kapok rá, de egyszerűen azt, hogy mit festenék szívesen, már nem tudom. Olyan alkotói válságban égek, régen éreztem ilyet. De remélem úgy végződik, mint a filmekben: végül hatalmasat alkotok és ez a büszkeség kinövi magát, már nem csak magamban fogok kuncogni, hogy mindenkinél jobb vagyok, hanem igenis mások orra alá fogom dőrgölni. 

Ha belegondolunk a címbe... "valami új". Konkrétan az új dolog az életemben az lesz, hogy visszatérek a régi szokásaimhoz. Még, hogy nem szakadtam el a múlttól. Jó nagy kamu gép vagyok... Benne élek és benne is fogok. Ismerem magam. Ti pedig alig. Ez a szép dolog maradjon is így örökre. Az elmúlt 1 évben sokat megmutattam "magamból". Lassacskán megismernek az emberek, kiismernek, kiszámítható leszek és unalmas. 

Én azt mondom: eldöntöttem. Olyan leszek, mint régen. Az a blogolós, titkolózós, magába zárkózódó, viszont hangos és annál inkább barátkozós hülyegyerek.
Hamar megszeretitek őt. Ha már engem sikerült.. Akkor a "régiúj" sezut is.